A Cleveland Clinic kutatócsoportja a Immunity című tudományos folyóiratban publikálta eredményeit. A vizsgálat arra kereste a választ, hogy az alkohol milyen sejtszintű folyamatokon keresztül károsíthatja az agyat, különösen nagy mennyiségű vagy ismételt alkoholfogyasztás esetén.

Az alkohol nemcsak az idegsejtek működésére hat, hanem az agy immunsejtjein keresztül a sejtek közötti támasztószövetet is károsíthatja - Illusztráció
Fotó: Pixabay

A kutatók a mikroglia nevű sejteket vizsgálták: ezek az agy saját immunsejtjei, amelyek normál esetben felügyelik az idegszövet állapotát, eltávolítják a károsodott sejtalkotókat, és részt vesznek az idegsejtek közötti kapcsolatok szabályozásában.

Az egereken végzett kísérletek során az alkohol beadása után körülbelül egy órával már jelentős változásokat észleltek a mikroglia alakjában és működésében.

A sejtek nyúlványai megrövidültek, és kisebb területet figyeltek meg, miközben egyre aktívabban bontották le az idegsejteket körülvevő extracelluláris mátrixot.

Ez a sejtek közötti támasztóhálózat fontos szerepet játszik az agyszövet szerkezetének fenntartásában, és abban is, hogy az idegsejtek megfelelően kommunikáljanak egymással. Ha ez a rendszer sérül, az idegsejtek közötti kapcsolatok is károsodhatnak – írja a Science Alert.

Az ismételt alkoholfogyasztás súlyosbíthatja a károsodást

A vizsgálat alapján a mikroglia működésének megváltozása nem csupán átmeneti jelenség lehet: az ismételt alkoholexpozícióval a kedvezőtlen folyamatok még kifejezettebbé váltak. A kutatók az idegsejtek közötti kapcsolatok csökkenését és az idegsejtek működésének romlását is megfigyelték.

Illusztráció
Fotó: Pixabay

A tudósok genetikailag módosított egerekkel is kísérleteztek. Ezekben az állatokban kikapcsoltak egy, a mikroglia immunválaszában fontos szerepet játszó fehérjét, a MyD88-at. Az ilyen egereknél az alkoholfogyasztás után kisebb mértékű idegsejtkárosodást és gyengébb mikroglia-reakciót tapasztaltak. 

A mozgáskoordinációs zavarok és az alkohol okozta bódultság is mérsékeltebb volt.

A kutatók emberi agyszövetmintákat is megvizsgáltak: hat, alkoholfogyasztási zavarral érintett elhunyt ember mintáiban az extracelluláris mátrix károsodásának jeleit találták az összehasonlító mintákhoz képest. Ez arra utal, hogy a megfigyelt mechanizmus emberekben is szerepet játszhat, de a kis mintaszám miatt további vizsgálatok szükségesek.