Ötven előadás, visszatérő hallgatók, új ismeretek, találkozások. A Paksi Harmadik Kor Egyeteme tíz szemeszter alatt a város kulturális és tudományos életének meghatározó kezdeményezésévé vált. A jubileumi programsorozat az élethosszig tartó tanulás fontosságára is felhívja a figyelmet.

A 2017-ben indult program a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara, Paks Város Önkormányzata és a Déli Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet együttműködésében valósul meg, és az 50 év felettieknek kínál változatos, tudományos igényű előadásokat. 

Prof. dr. Nagy Janka Teodóra tanszékvezető egyetemi tanár, a program szakmai vezetője szerint a kezdeményezés a felsőoktatási intézmények ún. „harmadik missziós” tevékenysége. – Már az első pillanatban úgy éreztük, hogy ez a programsorozat a paksi 50+ korosztály nyitottsága és érdeklődése miatt „sikerre ítéltetett”. A program az egyetem számos olyan kezdeményezésének egyike, amely az oktatáson és kutatáson túl a társadalmi szerepvállalást, a helyi közösségek fejlesztését és a tudásátadást tűzi célul – fogalmazott. 

A tizedik szemeszter a szakmai vezető számára is különleges alkalom. Meglepte, milyen gyorsan eltelt az idő az indulás óta, és külön öröm számára, hogy sokan már az első alkalomtól rendszeresen résztvevői az előadásoknak. – Minden félévben arra törekedtünk, hogy különböző tudományterületek legújabb kutatási eredményeit ismertethessük. A történettudomány, a társadalomtudomány, az orvostudomány mellett úti beszámolókkal, művészeti élményekkel is gazdagítjuk azokat, akik megtisztelik részvételükkel az előadásokat. Az előadók többsége a PTE KPVK oktatója, de más egyetemi karokról is érkeznek vendégek.

Az utóbbi három szemeszterben a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója és a Tudomány Éve alkalmából az MTA, valamint a Pécsi Akadémiai Bizottság előadói is bekapcsolódtak a programba. A Paksi Harmadik Kor Egyeteme adott otthont az MTA200 program Tolna megyei nyitórendezvényének, és kezdeményező szerepet vállalt a Tudománybarát Települések programhoz való kapcsolódásban is. A témák kiválasztásában a szervezőpartnerek és a hallgatók javaslatait is figyelembe veszik. – Egyre hangsúlyosabban jelenik meg a számítógép-használat, a digitális biztonság és a technológiai fejlődés, miközben az örökzöld kérdések is megőrzik jelentőségüket. A távoli tájak és emberek megismerése, az idősödés aktuális egészségügyi kérdései, valamint a generációk együttélése továbbra is foglalkoztatja a résztvevőket – sorolta.  

A szakmai vezető szerint a legnagyobb elismerést a következő szemeszterre érkező téma- és előadóajánlások, valamint a pozitív visszajelzések jelentik. – A program legnagyobb értéke a növekvő érdeklődés, a hallgatók hűsége. Az, hogy jelenlétükkel magukénak érzik a tudományos ismeretterjesztő küldetést is felvállaló programot – mondta. Az időskori tanulás a tanszékvezető szerint jóval több, mint tartalmas szabadidős tevékenység. – Az aktív idősödés és az életminőség fenntartásának egyik legfontosabb eszköze. Az ismeretszerzés segíti a szellemi frissesség megőrzését, a technikai és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodást, a naprakész tudás pedig a családi kapcsolatokban is fontos szerepet tölthet be. Segít abban, hogy az idősebbek közös nyelvet beszéljenek gyermekeikkel és unokáikkal – hangsúlyozta. 

Nagy Janka Teodóra szerint a hiteles, élményszerű előadások mellett az oktatók, hallgatók közötti személyes kapcsolat is fontos része a programnak. – Mindez együtt közvetíti az egyetemi képzések hangulatát és erősíti az úgynevezett universitas-szemléletet: a világ jelenségeinek összefüggéseire való nyitottságot, a személyes kíváncsiságot és a kutatás kortól független értékét – mondja. A szervezők a programmal egyfajta közösségi teret is biztosítanak, amit a résztvevők tölthetnek meg tartalommal. – A közösség iránti elköteleződés, a visszatérő találkozások során született ismeretségek, barátságok, az egymásra köszönések, a mosolyok, a személyes érdeklődés és elfogadás. Ahogyan jelen vannak és ahogyan egymáshoz viszonyulnak, mind hozzájárulnak a sikerhez. 

A folyamatosságban fontos szerepe van az együttműködő partnereknek is. – Paks Város Önkormányzata a kezdetektől támogatja a kezdeményezést, az utóbbi években pedig a Déli Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezete is részt vállal a megvalósításban. Tóth Gabriella, a szövetkezet elnöke szívügyének tekinti a program támogatását, többek között a személyes beszélgetésekre is alkalmat kínáló vendéglátás biztosításával. 

Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra szerint a kezdeményezés legfontosabb üzenete, hogy a közösségi élményű tanulás „megfiatalítja a lelket”. – Őszintén bízom abban, hogy a program segít abban, hogy „a harmadik kor” ne a leépülésről, hanem a megújulásról szóljon. A jubileumi szemeszter érdeklődő, lelkes, „örökifjú” résztvevői pedig ennek igazságát bizonyítják.