Somogyi Viktória – Vatikán

„Életben tartani a béke álmát” – ez volt a címe annak az előadásnak, amelyet Paul Richard Gallagher érsek tartott Londonban. Beszédében a szentszéki diplomácia sajátos küldetését és a béke előmozdításának nehézségeit elemezte, különös figyelmet fordítva a párbeszédre, a türelemre és a nemzetközi együttműködésre.

Gallagher érsek rámutatott, hogy a Szentszék diplomáciájának egyik meghatározó sajátossága a politikai vezetőkkel folytatott párbeszédre való készség, beleértve azokat is, akiknek álláspontjával nem ért egyet. Elismerte, hogy ez a hozzáállás időnként bírálatokat vált ki. A történelem során több pápát is kritizáltak azért, mert bizonyos politikai vezetőket fogadott. A Szentszék azonban minden nép közjavát kívánja előmozdítani, függetlenül attól, hogy kik állnak az adott ország élén. „Beszélni velük nem jelenti azt, hogy támogatjuk őket vagy helyeseljük mindazt, amit tesznek” – hangsúlyozta az érsek. Hozzátette, hogy a párbeszéd alapvető a béke építéséhez: „Ez olykor azt is jelentheti, hogy olyan emberekkel beszélünk, akik maguk zavarták meg a békét. Ha megszűnik a párbeszéd, a harcok attól még nem érnek véget.”

A szentszéki diplomácia abban is különbözik más államok diplomáciájától, hogy nem követ kereskedelmi érdekeket, nem törekszik kereskedelmi megállapodásokra vagy külföldi befektetésekre. Bár korlátozott pénzügyi forrásai behatárolhatják tevékenységét, a gazdasági érdekektől való függetlenség nagyobb szabadságot biztosít számára. Gallagher érsek kiemelte a helyi egyházakkal fenntartott kapcsolatok jelentőségét is. A püspökök, a papok és az egyházi közösségek hálózata különösen válsághelyzetekben nyújthat értékes tájékoztatást a helyi eseményekről.

Gallagher érsek a pápát a Szentszék legfőbb diplomatájaként jellemezte, akinek szava sajátos tekintéllyel és hatókörrel rendelkezik. „A Szentszéknek nincsenek fegyverei, gyalogsága, hadosztályai vagy zászlóaljai, de rendelkezik a Szentatya hangjával, amely felszólal a szegények, a rászorulók és a védtelenek érdekében” – fogalmazott. A pápai diplomaták feladata, hogy felerősítsék ezt a hangot, és arra ösztönözzék az államokat, vezetőiket és a népeket, hogy meghallják, és annak megfelelően cselekedjenek. Az érsek felidézte XIV. Leó pápa megválasztása utáni első szavait is, amikor a Szentatya „fegyvertelen és lefegyverző” békéről beszélt.

A diplomácia gyakorlati munkájáról szólva Gallagher érsek a türelem fontosságát hangsúlyozta, utalva Agostino Casaroli bíboros „A türelem vértanúsága” című visszaemlékezésére. A diplomáciai előrelépés gyakran lassú, és eredményeit nehéz mérni, miközben a késlekedés következményei azonnal jelentkezhetnek. „Nagyon sok helyzetben az időt nem órákban, napokban vagy hetekben mérik, hanem emberéletekben és szenvedésben” – figyelmeztetett.

Kijevben és Moszkvában tett közelmúltbeli látogatásaira utalva hangsúlyozta, hogy nem elegendő pusztán életben tartani a béke álmát: arra kell törekedni, hogy a béke valóban kibontakozhasson. A konfliktusok sújtotta országokban különösen fontos a diplomáciai jelenlét fenntartása. Példaként említette a Szentszék képviselőinek munkáját Szíriában és Iránban. Felidézte első apostoli nunciusként kapott megbízatását is: Burundiba küldték Michael Courtney érsek utódjaként, akit szolgálata teljesítése közben lőttek agyon. „A Szentszék arra törekszik, hogy jelen legyen, támogassa a helyi egyházat, és minden körülmények között kifejezze a pápa valamennyi nép iránti gondoskodását” – hangsúlyozta Gallagher érsek.

A szentszéki diplomácia képviselője megerősítette a nemzetközi jog és a többoldalú intézmények iránti elkötelezettséget. Figyelmeztetett a jogon alapuló nemzetközi rendszer meggyengülésének veszélyére. „A jogon alapuló rendszer a legbiztosabb módja annak, hogy megakadályozzuk a nemzetközi közösség összeomlását, és azt, hogy az »erősebbnek van igaza« logikája érvényesüljön” – jelentette ki. Elismerte az Egyesült Nemzetek Szervezetének hiányosságait, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a többoldalú együttműködés rendszere – bármennyire is reformra szorul – továbbra is a legjobb eddig kialakított eszköz a viták vérontás nélküli rendezésére.

Gallagher érsek felsorolta a szentszéki diplomácia további prioritásait is: a vallásszabadságot, az igazságosságot, a nevelést, az átfogó emberi fejlődést, az emberi élet védelmét és a teremtett világ gondozását. A mesterséges intelligencia jelentette kihívásokról szólva XIV. Leó pápa Magnifica humanitas kezdetű enciklikájára utalt. Hangsúlyozta, hogy az első kérdésnek mindig arra kell irányulnia, milyen következményekkel jár a mesterséges intelligencia az emberi személy számára. „Az egyedi és megismételhetetlen emberi személynek, aki családok, közösségek és társadalmak tagja, továbbra is minden politika és diplomácia, a kereskedelem és a fejlődés középpontjában kell állnia” – fogalmazott.

Beszéde végén Gallagher érsek elismerte, hogy a diplomáciai erőfeszítéseket gyakran csalódottság kíséri, különösen akkor, amikor nem sikerül elérni a háború sújtotta országokban élő civilek szabadon bocsátását, vagy megvédeni a gyermekeket a konfliktusok következményeitől. A Szentszék diplomáciai küldetését azonban a keresztény remény tartja fenn. „Még akkor sem veszítjük el a reményt, amikor úgy tűnik, hogy a béke álmát már csak életfenntartó berendezésekkel és intenzív ellátással lehet életben tartani” – hangsúlyozta Gallagher érsek. Az Államtitkárságon dolgozó munkatársainak köszönetet mondva így zárta előadását: „Soha nem szabadulhatunk attól az érzéstől, hogy többet kellene tennünk, de bízom abban, hogy a magunk szerény részével hozzájárultunk ahhoz, hogy korunkban életben tartsuk a béke álmát”.