A kiberbűnözők módszerei jelentősen átalakultak az elmúlt években. Míg korábban a pénzügyi rendszerek gyenge pontjait, például az ATM-eket vagy a kereskedői hálózatokat támadták, ma már sokkal inkább magukat a felhasználókat próbálják megtéveszteni. A bankkártyás visszaélések esetében napjainkra

szinte kizárólagossá vált az ügyfeleket célzó adathalászat, ezzel szemben az átutalásos csalásoknál a pszichológiai manipuláció a legjellemzőbb.

Bár kártyás visszaélésből darabszámra több történik, az átutalásos eseteknél a bűnözők jellemzően jóval nagyobb összegeket próbálnak ellopni.

A próbálkozások száma és az érintett összegek is gyors ütemben nőnek. Piaci adatok alapján az idei év első hat hónapjában csak az egyik nagy hazai pénzintézetnél közel 21 ezer esetben próbáltak pénzt kicsalni az ügyfelektől, ami a tavalyi egész éves mennyiség több mint hatvan százalékát teszi ki.

A megcélzott összeg megközelítette a 7 milliárd forintot.

A banki szűrőrendszerek a kísérletek nagyjából nyolcvan százalékát sikeresen megakadályozták, amivel közel 6 milliárd forintnyi kárt előztek meg.

A bűnözők célkeresztjében leginkább a 40 és 59 év közötti korosztály áll, az esetek csaknem fele őket érinti. Ugyanakkor egyre gyakoribbak a 60 év felettiek elleni támadások is, amelyek aránya mára meghaladja a huszonöt százalékot. A korosztályok között a módszerek is eltérnek, hiszen míg a középkorúaknál a kártyaadatok megszerzése a jellemzőbb, az idősebbeket gyakrabban veszik rá valamilyen ürüggyel távoli hozzáférést biztosító programok – például az AnyDesk – telepítésére. Utóbbi módszernél tízből hét áldozat a 60 év felettiek közül kerül ki.

A hazai pénzintézetek folyamatosan fejlesztik a valós idejű tranzakciófigyelő rendszereiket, a bevezetett napi utalási limitek és a központi visszaélésszűrő rendszer pedig érdemben segítik a védekezést. Emellett ma már olyan biztonsági megoldások is léteznek, amelyek titkosított csatornán, az okostelefonos alkalmazáson keresztül igazolják vissza, ha valóban a bank munkatársa telefonál.

A technológiai gátak mellett azonban a felhasználók ébersége a legfontosabb. Az alapszabályok közé tartozik, hogy jelszavakat és egyszer használatos kódokat senkinek nem szabad megadni, ismeretlenek kérésére tilos programokat telepíteni, és nem szabad jóváhagyni olyan tranzakciót, amelyet nem az ügyfél indított. A csalók egyik legerősebb fegyvere a sürgetés, hiszen arra játszanak, hogy az áldozatnak ne legyen ideje átgondolni a helyzetet. Ilyenkor a leghatékonyabb védekezés, ha megállunk egy pillanatra. Egy váratlan, azonnali intézkedést követelő, fenyegető vagy szokatlan megkeresés önmagában is gyanúra ad okot, ezért ilyenkor érdemes megszakítani a kapcsolatot, és a bank hivatalos elérhetőségein tájékozódni.

Címlapkép forrása: Portfolio