Vágólapra másolva!

A szerbiai választások eredménye nemcsak az ország belpolitikai viszonyait rendezheti át, hanem a térség politikai erőviszonyaira is hatással lehet. A korábban civil tiltakozásként induló diákmozgalom olyan politikai erővé nőtte ki magát, amely képes volt legyőzni az országot hosszú éveken át vezető politikai szereplőjét Aleksandar Vučićot. Deák Dániel politológus az Origónak adott interjújában rámutatott, hogy a szerbiai folyamatok több szempontból is hasonlítanak a fél évvel korábbi magyarországi eseményekre, ugyanakkor a két politikai fordulat között jelentős különbségek is vannak.

A szerbiai kormányváltás Magyarország számára is jelentős következményekkel járhat, hiszen Orbán Viktor és Aleksandar Vučić vezetése alatt a két ország között szoros stratégiai együttműködés alakult ki és a magyar–szerb kapcsolatok ebben az időszakban történelmi léptékű fejlődésen mentek keresztül. A két vezető közötti jó személyes viszony mellett jelentős gazdasági, energetikai és infrastrukturális együttműködés is létrejött.

A politológus úgy véli, az új szerb vezetés egyik legfontosabb külpolitikai döntése az lesz, hogy milyen mértékben kívánja folytatni ezt a partnerséget. Az energetikai beruházások, a közlekedési fejlesztések és a gazdasági kapcsolatok fenntartása ugyanakkor mindkét ország érdeke, így ezek folytatásának komoly gyakorlati indokai vannak.

Különösen érzékeny kérdés lehet a vajdasági magyarság helyzete. Deák Dániel emlékeztetett arra, hogy a korábbi együttműködésben a Vajdasági Magyar Szövetség meghatározó szerepet játszott, miközben a kisebbségi jogok biztosítása és a magyar közösség politikai képviselete kiemelt jelentőséget kapott.

Az új szerb kormány egyik fontos fokmérője ezért az lesz, hogy mennyiben tartja tiszteletben a vajdasági magyarság megszerzett jogait, és milyen kapcsolatot alakít ki a magyar közösség politikai képviselőivel.

A politológus szerint a magyar–szerb kapcsolatok jövőjét végső soron nem a két ország vezetőinek személyes politikai rokonszenve, hanem a konkrét kormányzati döntések fogják meghatározni.

A szerbiai választások eredményére Magyar Péter magyar miniszterelnök is gyorsan reagált: közösségi oldalán párhuzamot vont a szerbiai diákmozgalom győzelme és a Tisza Párt áprilisi választási sikere között, majd még a hivatalos végeredmény kihirdetése előtt telefonon gratulált a győzteseknek.

Deák Dániel szerint a két választás között valóban felfedezhetők hasonlóságok: 

• Mindkét országban egy új politikai mozgalom szorította háttérbe a hagyományos ellenzéki pártokat. 
• Meghatározó szerepet játszott a közösségi média.
• Mindkét kampányban sikerült a választást a teljes politikai rendszer jövőjéről szóló döntéssé alakítani.

A különbségek azonban legalább ennyire jelentősek: 

Magyarországon a Tisza Párt felemelkedése alapvetően Magyar Péter személyére épült, míg Szerbiában egy decentralizált, diákok által szervezett mozgalom vált a politikai változás motorjává.

A politológus szerint Magyar Péter számára kommunikációs szempontból előnyös, ha a szerbiai eseményeket saját politikai sikertörténetének folytatásaként mutathatja be. Ezzel ugyanis azt a benyomást erősítheti, hogy egy egész térséget átfogó politikai átalakulás meghatározó szereplője.

Deák Dániel ugyanakkor egy érdekes ellentmondásra is felhívta a figyelmet:

amikor az Alternatíva Németországért (AfD) ért el választási sikereket Németországban, Magyar Péter még azt hangsúlyozta, hogy külföldi választási eredményekből nem lehet közvetlen következtetéseket levonni a magyar belpolitikára.

Most viszont maga is párhuzamot vont két ország politikai folyamatai között, méghozzá egy számára kedvező választási eredmény kapcsán.

A politológus szerint Magyar Péter gyors gratulációjának legalább akkora belpolitikai jelentősége volt, mint diplomáciai.

 A magyar miniszterelnök ugyanis a szerbiai választási eredmény után az „Ismerős?” kérdéssel utalt saját áprilisi győzelmére, később pedig azt is hangsúlyozta, hogy a magyarországi kormányváltás erőt adott a szerb diákmozgalomnak. Deák Dániel szerint azonban ez inkább politikai kommunikációs keretezés, mint bizonyított összefüggés, hiszen a szerbiai mozgalom saját társadalmi és politikai körülmények között jött létre.

A szerb diákmozgalom sikere nem Magyar Péter politikai teljesítményének bizonyítéka” 

– hangsúlyozta az elemző. 

Szerinte a magyar miniszterelnök valódi diplomáciai teljesítményét végül az mutatja majd meg, hogy képes lesz-e megőrizni az Orbán Viktor és Aleksandar Vučić idején kialakult stratégiai együttműködést.

A magyar–szerb gazdasági és energetikai kapcsolatok, valamint a vajdasági magyarság érdekei ugyanis Deák Dániel szerint jóval fontosabbak annál, hogy a szerbiai választási eredmény milyen belpolitikai kommunikációs lehetőséget kínál Magyar Péter számára.

A politológus szerint a szerbiai választási eredmény mögött több tényező együttes hatása áll. 

Vučić és politikai szövetségesei hosszú időre védekező pozícióba kerültek, miközben a diákmozgalom egyre sikeresebben alakította a közbeszédet.

Deák Dániel az alábbi tényezőket emelte ki a szerbiai politikai fordulat hátteréből:

• A politikai kezdeményezés elvesztése: Vučićék nem tudtak olyan erős, önálló politikai narratívát kialakítani, amellyel hatékonyan reagálhattak volna a diákmozgalom felemelkedésére.
• A közösségi média meghatározó szerepe: miközben a kormányoldal korábbi eredményeit kommunikálta, a diákmozgalom a tüntetésekkel, az országjárásokkal és az online kampánnyal tematizálta a közbeszédet.
• A korábban passzív választók mozgósítása: a diákok olyan társadalmi csoportokat is képesek voltak megszólítani, amelyek korábban kevésbé érdeklődtek a politika iránt.
• Új politikai szereplők megjelenése: a mozgalom a hagyományos ellenzéki pártok helyett korábban ismeretlen arcokat állított előtérbe, akik hitelesebben tudták képviselni a változás ígéretét.
• A választás népszavazássá alakítása: a kampány központi kérdése az lett, hogy a választók a korábbi politikai rendszer fennmaradását vagy egy teljesen új korszak kezdetét támogatják.

Deák Dániel arra is rámutatott, hogy egy közösségimédia-interakciókon alapuló elemzés már a választás előtt jelezte a politikai erőviszonyok átalakulását.

Kísértetiesen hasonló folyamatok rajzolódtak ki, mint fél évvel korábban Magyarországon” 

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a hagyományos közvélemény-kutatások nem feltétlenül képesek megfelelően megragadni az ilyen gyors politikai változásokat. A politológus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a diákmozgalom választási sikere önmagában még nem jelenti azt, hogy a mozgalom kormányzásra is felkészült.

Attól, hogy egy politikai mozgalom képes tömegeket mozgósítani és választást nyerni, még nem bizonyította, hogy egy országot is hatékonyan tud irányítani” 

– figyelmeztetett.

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!