Vágólapra másolva!

Már eltelt több mint fél év a kormányváltás óta, de a Tisza Párt egyre több választási vállalásáról derült ki, hogy nem, vagy csak részlegesen tudják úgy teljesíteni, ahogy a kampányban ígérték. A választási kampányban többek között azonnali béremeléseket, adócsökkentéseket és a nyugdíjasok támogatásának bővítését helyezte kilátásba, azonban a 2027-es költségvetés részleteinek ismertetésekor azonban több intézkedésnél módosítottak az eredeti elképzeléseken, más vállalások megvalósítását pedig későbbre halasztották.

Ilyen például a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozók bérrendezése: a Tisza Párt a választási programjában azonnali, 25 százalékos béremelést ígért a szociális ágazatban dolgozóknak. Magyar Péter később már két lépcsőben megvalósuló, összességében 20–25 százalékos növekedésről beszélt. Ráadásul a tervezett emelés mértékének megítélését az is bonyolítja, hogy a minimálbér emelkedését és az adójóváírás hatását is figyelembe vehetik a teljes növekedés kiszámításakor.

A szociális ágazati érdekképviseletek kifogásolták, hogy nem született megállapodás az eredetileg követelt, egységes, 25 százalékos, visszamenőleges béremelésről. A szakszervezetek szerint az ágazatban dolgozók keresete továbbra is jelentősen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól. 

A kormány később a 2027-es költségvetés részeként átlagosan 17,8 százalékos béremelést jelentett be a szociális ágazatban. Ez ugyanakkor nem azonos az eredetileg ígért, azonnali és egységes, 25 százalékos emeléssel.

Az egészségügyi szakdolgozók béremelésnél szintén hasonló a helyzet: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szombati bejelentésében egy 2027-re tervezett bérrendezésről beszélt, amelynek részeként a szakdolgozók bére átlagosan 17 százalékkal emelkedhet. A bejelentés ugyanakkor nem jelent azonnali, minden érintettre egységesen kiterjedő béremelést. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) a bejelentés kapcsán hangsúlyozta, nem volt előzetes egyeztetés a több mint százezer szakdolgozót tömörítő szakmai szervezettel.

A kamara a közösségi oldalán arra is emlékeztetett, hogy korábban arra is ígéretet kaptak, hogy bérfejlesztés még ebben az évben lesz, és nem jövőre valamikor.

A Tisza Párt korábbi ígérete alapján a szervezet felsorolta a kormánynak címzett kéréseit:

• az 500 milliárd forint legalább fele a szakdolgozói bérekre jusson, mert most csak 192 milliárd forintról van csak szó
• az emelés még az idén valósuljon meg, ne csak valamikor 2027-ben
• a kamarát vonják be a részletek kidolgozásába

A rendvédelmi dolgozóknál szintén 2027-re átlagosan 15 százalékos béremelést tervez a kormány. Ez a bejelentés azonban nem azonos a korábban várt, már 2026-ban megvalósuló bérrendezéssel: 

Pongó Géza a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára azt mondta, a szakszervezet által készített felmérés szerint minimum 50 százalékos béremelést tartana elfogadhatónak az állomány a lemorzsolódás megállítása érdekében.

 Az állomány azzal számolt, hogy még idén sor kerül béremelésre, így dupla csalódást jelent számukra a most bejelentett átlagos 15 százalékos mérték.

Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke azt mondta, szintén kevésnek tartják a 15 százalékos mértékű béremelést. Megjegyezte, ez abban az esetben lehet megfelelő, ha egy bérfelzárkóztatási folyamat kiinduló lépését jelenti. Üdvözlik viszont az illetményalap bejelentett emelését.

Powell Pál, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke pedig elsősorban azt kifogásolta, hogy semmilyen információval nem rendelkeznek a béremelés eloszlásának módjáról, arról, hogy kiket és milyen mértékben érint az átlagos béremelés.  A civilként dolgozó belügyi és rendvédelmi munkavállalók bérhelyzete még a hivatásos állományénál is rosszabb, a fizetésük jelenleg a minimálbér és a garantált bérminimum közelében van.

A választási kampány során a Tisza Párt egyik legtöbbet hangoztatott vállalása az volt, hogy az egészséges élelmiszerek, köztük a zöldségek és gyümölcsök általános forgalmi adóját 27 százalékról 5 százalékra mérsékli. Magyar Péter korábban azt ígérte: a kormányváltást követően azonnal végrehajtják az intézkedést, amelyet később valamennyi alapvető élelmiszerre kiterjesztenének. A termelők és szakmai szervezetek arra számítottak, hogy az áfacsökkentés akár július 1-jétől életbe léphet. Az ágazat szereplői szerint a gyors intézkedésre azért lenne szükség, mert a hazai termelés folyamatosan csökken, romlik az önellátottság, miközben egyre erősebb az importnyomás és alacsony a belföldi fogyasztás.

Ehhez képest a kormány azonban még a 2027-es költségvetésben sem tervezi a zöldségekre és gyümölcsökre vonatkozó adócsökkentés bevezetését.

Kármán András pénzügyminiszter a döntést a költségvetés helyzetével indokolta. A tervezett intézkedés jelentős bevételkiesést okozna az államnak, ezért a kormány egyelőre nem vállalta annak végrehajtását.

Érdemes felidézni, a családokat érintő vállalások között az anyák adómentessége is fontos helyet kapott. A 2027-es költségvetés bemutatásához kapcsolódó bejelentések alapján azonban a negyven év feletti, kétgyermekes anyák esetében a korábban várt adómentesség kiterjesztése nem szerepel a bejelentett tervek között, ráadásul a magasabb jövedelmű anyák kedvezményét még korlátoznák is: a tervek szerint a havi bruttó egymillió forint feletti jövedelemrészre más szabályok vonatkozhatnak. A nyugdíjasoknak tett ígéretek esetében szintén több ponton eltérnek egymástól a kampányban ismertetett elképzelések és a 2027-es költségvetés tervei. A Tisza Párt választási programjában az alacsonyabb nyugdíjból élők támogatásának növelését, évi 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártyát, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj megőrzését ígérte.

A költségvetés ismertetésekor azonban a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését fokozatosra tervezték. A 2027-re bejelentett összegek szerint az alacsonyabb nyugdíjat kapók 50 ezer, a magasabb ellátásban részesülők 25 ezer forintos támogatásra számíthatnak. Ez elmarad a kampányban ígért évi 200 ezer, illetve 100 ezer forintos juttatástól. A teljes összeg fokozatosan, több év alatt válna elérhetővé. A 14. havi nyugdíj esetében pedig a korábban várt további bővítés helyett a kormány a már meghatározott ütemezés szerint tervezi a juttatás folyósítását.

A Tisza-kormány összességében több pénzt fordítana a nyugdíjasokra, de a támogatások elosztása jelentősen átalakulna: az alacsony nyugdíjakat külön emelnék, miközben a közepes és magasabb járandóságban részesülők rosszabbul járhatnak a korábbi ütemezéshez képest. 

Az Orbán-kormány tervei alapján a 14. havi nyugdíj összege fokozatosan emelkedett volna. A 2026-ban kifizetett egyheti juttatás 2027-ben kétheti összegre nőtt volna, 2030-ra pedig elérte volna a teljes havi nyugdíjat. Az új kormány azonban jövőre is az egyheti kifizetést tartaná meg.

A 2027-re tervezett háromszázalékos általános nyugdíjemeléssel számolva az átlagnyugdíj 272 300 forintra emelkedhet. Ennek alapján a 14. havi nyugdíj összege körülbelül 68 ezer forint lenne, szemben a korábbi menetrend szerinti 136 ezer forinttal. A Bankmonitor számításai alapján az átlagnyugdíjasok még az új, 25 ezer forintos SZÉP-kártyával együtt is mintegy 43 ezer forinttal kaphatnának kevesebbet 2027-ben, mint a korábban tervezett rendszerben. A közösségi médiában megjelent hozzászólások alapján számos választó elégedetlen a kormány terveivel: van, aki adóemeléseket emleget, mások a nyugdíjasok támogatását vagy a korábban beharangozott béremeléseket hiányolják. 

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!