Vágólapra másolva!

Egy betört kijelző, egy elhasználódott akkumulátor vagy egy meghibásodott alkatrész gyakran egyet jelent a készülék lecserélésével. Nem feltétlenül azért, mert a javítás lehetetlen, hanem mert túl drága, túl sokáig tart, vagy egyszerűen nem lehet hozzájutni a szükséges alkatrészhez. Az Európai Unió ezen a helyzeten szeretne változtatni a javításhoz való jogot megerősítő szabályozással, amelyet már nyár óta kell alkalmazni a tagállamokban. Az új rendelkezések lényege, hogy bizonyos termékek gyártói a kötelező jótállási, illetve szavatossági időszak lejárta után sem zárkózhatnak el a javítástól, amennyiben az műszakilag lehetséges és az adott termékre vonatkoznak az uniós javíthatósági követelmények. Magyarországon már hatályba léptek az uniós szabályozás alapján összeállított új szabályok. Kérdés, hogy mit jelent ez a gyakorlatban?

A szabályozás több, mindennap használt termékcsoportot érint. Ide tartoznak az okostelefonok, bizonyos táblagépek, televíziók és más elektronikus kijelzők, valamint egyes háztartási berendezések, például a mosógépek, mosogatógépek, hűtőszekrények és porszívók.

A gyártóknak a szabályozás hatálya alá tartozó termékeknél és feltételekkel javítási lehetőséget kell biztosítaniuk, és a szükséges alkatrészekhez, illetve javítási információkhoz való hozzáférést is elő kell segíteniük.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden meghibásodott készüléket ingyen kell megjavítani. A gyártó díjat kérhet a javításért, de annak észszerűnek kell lennie, és nem lehet olyan mértékű, amely indokolatlanul visszatartja a fogyasztót a javíttatástól.

Hogy miért volt szükség az új szabályokra, azt jól mutatják az európai adatok.

Az Euronews szeptemberi összeállítása szerint a megvizsgált európai piacokon a meghibásodott háztartási készülékeknek kevesebb mint ötödét javítják meg. A cikkben ismertetett adatok alapján

• Franciaországban 18, 
• Belgiumban pedig mindössze 15 százalék körüli a javítások aránya. Pedig a fogyasztók jelentős része nem szeretné automatikusan lecserélni elromlott készülékét. 

Egy felmérés szerint az európaiak 77 százaléka inkább a javítást választaná. A probléma elsősorban az ár. Egy mosógép javítása például kerülhet 280 euróba is, 

miközben hasonló összegért már új készüléket lehet vásárolni. Ilyenkor sokan érthető módon a cserét választják.

Az Európai Bizottság becslése szerint a javítás helyett idő előtt lecserélt termékek évente mintegy 12 milliárd eurós többletköltséget okoznak a fogyasztóknak.

A javítást sok esetben nem a technikai nehézségek teszik gazdaságtalanná, hanem a készülék kialakítása és az alkatrészellátás. Előfordulhat például, hogy egy olcsó elektronikai alkatrész meghibásodása miatt egy egész vezérlőpanelt kell kicserélni. Így egy viszonylag egyszerű javításból több száz eurós beavatkozás lehet. Az Euronews által idézett kutatások szerint a független javítóműhelyek jelentős része találkozik olyan gyártói korlátozásokkal, amelyek megnehezítik az alkatrészek, diagnosztikai eszközök vagy szoftverek használatát. Az új uniós szabályozás ezeket az akadályokat is igyekszik csökkenteni. A cél, hogy ne kizárólag a gyártó által kijelölt szervizekben lehessen elvégezni bizonyos javításokat, és a fogyasztók könnyebben találhassanak megfelelő szakembert.

Az egyik legfontosabb újdonság a vásárlást követő jogszabályi kellékszavatossági időhöz kapcsolódik. Ha a termék ezen időszakon belül hibásodik meg, és a fogyasztó a csere helyett a javítást választja, a gyártói javítási kötelezettségtől elkülönülő uniós szabály alapján a kereskedő helytállási időszaka egy alkalommal legalább 12 hónappal meghosszabbodik. Ez azt jelenti, hogy a kereskedő bizonyos, már a vásárláskor fennálló hibákért akár három évig is felelősséggel tartozhat. Ez ösztönözheti a vásárlókat arra, hogy ne azonnal új terméket kérjenek, hanem megjavíttassák a meglévőt. Fontos ugyanakkor, hogy a javításhoz való jog nem jelent korlátlan, élethosszig tartó javítási kötelezettséget. A gyártói kötelezettség meghatározott termékcsoportokra és az azokra vonatkozó uniós követelmények szerinti időtartamokra terjed ki. 

Az Európai Unió 2027. július 31-ig egy közös online javításkereső felület létrehozását is előírta. A fogyasztók ezen könnyebben megtalálhatják majd a megfelelő szervizeket, akár a lakóhelyük közelében is. A rendszerben terméktípus, földrajzi elhelyezkedés és javítási feltételek alapján lehet majd keresni, és a szolgáltatások összehasonlítását is segíti. A platform használata a vásárlók számára ingyenes lesz, a javítóműhelyek regisztrációja pedig önkéntes. Az uniós rendszerhez az egyes tagállamok saját javításkereső oldalaikat is kapcsolhatják.

A legfontosabb kérdés azonban továbbra is az ár marad. Ha egy többéves telefon kijelzőjének cseréje majdnem annyiba kerül, mint egy másik működő készülék, a vásárló aligha fogja a javítást választani.

Magyarországon a kormány 2026. július 23-án kihirdette az áruk javításának előmozdításáról szóló 114/2026. (VII. 23.) kormányrendeletet, amelynek fő rendelkezései augusztus 31-én hatályba is léptek. A szabályozás értelmében a meghatározott termékkörökben a gyártók a szavatossági idő lejárta után sem utasíthatják el automatikusan a javítási igényeket. A javításért kérhetnek díjat, de annak észszerűnek kell lennie, és nem tarthatja vissza indokolatlanul a fogyasztót a javíttatástól. 

Az új magyar szabályozás a független szervizek lehetőségeit is bővíti. A gyártók ugyanis nem akadályozhatják indokolatlan szerződéses feltételekkel, hardveres vagy szoftveres megoldásokkal a rendelet hatálya alá tartozó készülékek javítását. 

A független szervizek a biztonsági és egyéb jogszabályi követelményeknek megfelelő eredeti, használt vagy kompatibilis alkatrészeket is használhatnak. A gyártó ráadásul nem tagadhatja meg a rendelet szerinti javítást pusztán azért, mert a készüléket korábban egy másik szervizben javították.

Jelenleg Magyarországon még mindig előfordulhat, hogy egy néhány éves okostelefon kijelzőjének cseréje többe kerül, mint egy másik, működő példány megvásárlása. Ha egyes telefon kijelzőcsere árakat végignézünk, az iPhone 13 hivatalos kijelzőcseréjéért például 140 990 forintot kérnek, miközben használtan már 100 ezer forint alatt is beszerezhető a készülék. Egy gyors és véletlenszerű keresés után e sorok írásakor például a Samsung Galaxy A54 és a Xiaomi Redmi Note 12 esetében is találni olyan javítási ajánlatokat, amelyek megközelítik vagy meghaladják a telefon használtpiaci árát. A Magyarországon is bevezetett új uniós javítási szabályok célja, hogy a fogyasztók könnyebben és kedvezőbb feltételekkel javíttathassák meg készülékeiket. A szabályozás ugyanakkor nem garantálja, hogy a javítás minden esetben olcsóbb lesz egy másik készülék megvásárlásánál.

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!