A The Guardian magazin márciusi cikkében számolt be egy szokatlan esetről: egy 68 éves, jó fizikai állapotban lévő férfi arra készült, hogy 100 milliliter feldolgozott donorszövetet fecskendeztessen a mellkasa felső részébe. A beavatkozás célja nem a valódi izom tömegének növelése volt, hanem az, hogy a beadott anyaggal kidolgozottabbnak és izmosabbnak tűnjön. A férfit kezelő sebész elmondása szerint több olyan páciense is van, akinél a hagyományos zsírátültetéshez nincs elegendő saját testzsír.

A megszokott eljárás során a páciens saját testéből – általában zsírleszívással – nyerik ki a zsírszövetet, majd azt fecskendezik be a kívánt területre, például a mell vagy a fenék térfogatának növelésére. Az alloClae nevű készítmény alkalmazásakor azonban ez a lépés kihagyható, hiszen az orvos előre feldolgozott, elhunyt donoroktól származó anyaggal dolgozik. A Guardiannek nyilatkozó plasztikai sebész, Douglas Steinbrech megjegyezte, hogy a kezelés akár altatás nélkül is elvégezhető.

• A szövetbankokból származó zsírszövetet a felhasználás előtt megtisztítják és sterilizálják. 
• A feldolgozás során lecsökkentik a donor örökítőanyagának (DNS) mennyiségét is, hogy a befogadó szervezet immunrendszere ne indítson ellene felesleges védekező reakciót. 

A beavatkozás mindezek ellenére sem tekinthető teljesen kockázatmentesnek.

A halottakból származó zsírszövet iránti keresletet a modern fogyókúrás gyógyszerek terjedése is növeli. Jelentős súlyvesztést követően ugyanis a bőr meglazulhat, és a zsír olyan területekről is eltűnhet, ahol korábban esztétikus kontúrt adott. Emellett sérülések vagy műtétek utáni rekonstrukció során is alkalmazzák az eljárást az eredeti testforma helyreállítására.

A kezelés ugyanakkor rendkívül költséges. A Guardian által bemutatott New York-i klinikán 

25 milliliter készítményért akár 5000 dollárt is elkérnek.

Így a mellkasformálásra készülő férfinak egyedül az alapanyagért 20 ezer dollárt kellene fizetnie, amiben a felmerülő egyéb orvosi költségek még nincsenek benne.

Mivel az eljárás még nagyon új, jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan átfogó tanulmányok, amelyek a hosszú távú következményeket vizsgálnák. Glenn Lyle plasztikai sebész – aki maga is használja az alloClae-t – úgy véli, hogy sürgősen szükség lenne alapos vizsgálatokra, különösen a mell területén végzett injekciók esetében. Attól tart ugyanis, hogy a beadott anyag hatására kialakuló csomók megnehezíthetik a későbbi emlőszűrések kiértékelését.

A CBS News szeptemberi beszámolója szerint egy nő arról számolt be, hogy az alloClae-val végzett mellnagyobbítás után csomókat tapasztalt a melleiben. 

Az ultrahangos vizsgálat zsírnekrózist, vagyis a zsírszövet elhalását mutatta ki.

A páciens korábban már átesett két saját zsírral végzett mellnagyobbításon is, de állítása szerint azok után nem alakultak ki hasonló elváltozások.

A készítményt gyártó Tiger Aesthetics tájékoztatása szerint sem a pácienstől, sem annak orvosától nem érkezett hozzájuk hivatalos bejelentés, így a szövődmény pontos okát sem tudták megállapítani. A vállalat felhívta a figyelmet a korábbi beavatkozások hatásaira, valamint arra, hogy a zsír beadásának technikája és a kezelt terület vérellátása egyaránt befolyásolja az eredményt. Bár a cég szerint a szövődmények ritkák, a termék tájékoztatója külön figyelmeztet a ciszták és csomók kialakulásának lehetőségére.

A CBS News értesülései szerint New York állam elutasította az alloClae forgalmazására benyújtott kérelmet. A hatósági indoklás szerint nem nyert igazolást, hogy a készítmény maradéktalanul megfelel-e az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) szigorú követelményeinek.

Az állami hatóságok álláspontja alapján a termékre az emberi szövetek forgalmazását szabályozó helyi előírások vonatkoznak, az engedélyezési eljárás pedig a betegek fertőzésektől való védelmét szolgálja. A gyártó ezzel szemben azzal érvel, hogy a sterilizált készítmény teljesíti a szövetségi előírásokat, ezért nem tartozik a tagállami törvények hatálya alá. A cég bírósági pert is indított az engedélykötelezettség ellen.