Vágólapra másolva!

• Ismét reflektorfénybe került a történelem legismertebb betegsége, miután egy orosz pestiskutató életét vesztette a napokban. A halála rámutatott, hogy a veszélyes betegség ma sem tűnt el teljesen, a világ több pontján is szoktak még előfordulni fertőzések.
• Az oroszországi pestis fertőzés híre – az irkutszki eset – világszerte riadalmat keltett, miután külföldi szervezetek aggodalmukat fejezték ki egy esetleges biológiai támadás miatt.
• Utánajártunk, hogy mit kell tudni a fekete halál néven elhíresült betegségről, milyen fajtái vannak, és kell-e tartanunk tőle.

Tarts velünk, ha mindent tudni akarsz a pestisről!

A legtöbben úgy gondolnak a pestisre, mint egy középkori betegségre, amely a fekete halál idején milliók életét követelte. A valóság azonban, hogy a kórokozó ma is jelen van a világ több részén. A fertőző betegség hátterében a Yersinia pestis nevű baktérium áll, amely leggyakrabban fertőzött bolhák és rágcsálók közvetítésével terjed emberre. A mostani orosz pestis-eset azért kapott ekkora figyelmet, mert egy pestiskutatóként dolgozó laboratóriumi munkatárs halála után csaknem kétszáz embert helyeztek megfigyelés alá. Emellett több kérdés is felmerült annak kapcsán, hogy miért volt szükség egyáltalán egy pestis-kutató laboratóriumra Ororszország területén.

Ez az a kérdés, amely sokakban felmerült az eset kapcsán. A szakértők szerint a középkori pestisjárvány és a mai helyzet között óriási a különbség. Akkoriban sem a betegség okát, sem a terjedés módját nem ismerték, ma viszont fejlett laboratóriumi rendszerek, gyors diagnosztikai eszközök és hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre. Habár az oroszországi pestis esete komoly figyelmet kapott, egy újabb globális világjárvány kialakulása rendkívül valószínűtlen. A lapunknak nyilatkozó dr. Szlávik János infektológus szakorvos szerint ugyan napjainkban is előfordulnak kisebb pestisjárványok, de egy klasszikus világjárványtól nem kell tartanunk.

„A pestis ma már csak néhány jól körülhatárolható területen fordul elő, például Kongóban, Madagaszkáron vagy Kína és Oroszország egyes régióiban. Ezeken a helyeken időnként kialakulhatnak kisebb járványok, jellemzően környezeti vagy időjárási okok miatt. Nagy esőzések idején például a rágcsálók elhagyhatják az élőhelyeiket és így könnyebben kapcsolatba kerülhetnek emberekkel. Ilyenkor előfordulhatnak kisebb járványkitörések, de ezek legfeljebb néhány száz embert érintenek” – árulta el lapunknak a szakértő.

A pestis tünetei attól is függnek, hogy a betegség melyik formája alakul ki. A legismertebb a bubópestis, de a szakértők szerint a tüdőpestis a legveszélyesebb változat, mert az emberről emberre is terjedhet. A harmadik típusa a szeptikémiás pestis – írja a WHO. A betegség tünetei lehet többek között láz, köhögés, légszomj, mellkasi fájdalom és véres váladék megjelenése.

„Magyarországon és Európa nagy részén ilyen helyzettől nem kell tartani. Nincsenek olyan körülmények, amelyek kedveznének a pestist terjesztő fertőzött bolháknak és rágcsálóknak, ezért egy klasszikus pestisjárvány kialakulásának esélye rendkívül alacsony. A pestis ugyanakkor továbbra is velünk él. Oroszország, az Egyesült Államok és más nagy kiterjedésű országok bizonyos területein előfordulhatnak szórványos esetek, amikor valaki fertőzött rágcsálóval vagy bolhával kerül kapcsolatba. Ezeket az eseteket azonban rendszerint gyorsan felismerik, és antibiotikumos kezeléssel sikeresen gyógyítják” – tette hozzá az infektológus szakorvos.

Az irkutszki eset után azonnal karantént és megfigyelési intézkedéseket vezettek be. A járványügyi szakemberek szerint éppen az ilyen gyors reakciók akadályozzák meg, hogy egy pestis-fertőzés nagyobb közösségekben is elterjedjen. A modern járványügyi rendszerek célja az, hogy egy-egy pestis fertőzés esetén minél gyorsabban azonosítsák a kontaktokat és megszakítsák a fertőzési láncokat. Ez történt Oroszországban is – tudtuk meg a CNBC tájékoztatásából. 

Szlávik doktor szerint a pestis terjedése ma már össze sem hasonlítható a középkori helyzettel. A gyors diagnózis, az antibiotikumok, a kontaktkutatás és a szigorú egészségügyi intézkedések együttesen jelentősen csökkentik a kockázatot. A szakember megjegyezte, hogy a mostani aggodalmak hátterében inkább az állhat, hogy nagyon kevés információnk van arról, hogyan fertőződött meg a pestiskutató, és miért vizsgálják a tüdőpestis baktériumát laboratóriumi keretek között. Sok külföldi szervezet attól tart, hogy Oroszország esetleg egy biológiai fegyver létrehozásán dolgozhatott, amikor a fertőzés történt.

„Úgy gondolom, a mostani aggodalmak hátterében is részben az áll, hogy sokan attól tartanak: mi van akkor, ha nem egy természetes fertőzésről, hanem egy laboratóriumban vizsgált vagy akár módosított kórokozóról van szó. A tüdőpestis ugyanis gyógyszeres kezelés nélkül majdnem 100 százalékos halálozási aránnyal rendelkezik. Nagy veszély abban az esetben lenne, ha valahogy megjelenne egy olyan baktériumtörzs, amely ellenáll a jelenlegi antibiotikumoknak” – árulta el a szakértő.

Az infektológus rámutatott, hogy a jelenlegi esetben egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy erről lenne szó. Hétköznapi pestis esetén pedig sokkal kevésbé gyakori az emberről emberre terjedés, mint például a néhány hónapja nagy visszhangot keltő hantavírus esetén. Abban az esetben egy kis térben voltak összezárva az emberek, így nagyobb volt a kockázata a légúti megfertőződésnek. Ha elkerüljük a bolhafertőzött patkányok társaságát, akkor Magyarországon nem kell tartanunk pestisjárványtól.

Itt tudhattok meg további információkat a betegségről:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!