Vágólapra másolva!

Budapest és a kormány megegyezett a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ülésén. A részleteket Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette.

A főpolgármester bejelentette, hogy megállapodás született többek között arról, hogy a kormány egyszeri 120 milliárd forintos támogatást nyújt az fővárosi önkormányzatnak. Létrehoznak egy regionális BKK-t, csökkentik a fizetendő szolidaritási hozzájárulást, a fővárosi parkolás pedig a fővárosi önkormányzat hatásköre lesz. Utóbbi kapcsán Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a parkolási díjakból érkező összegeket a főváros nem élheti fel, célzottan útfejlesztésekre kell fordítania. Emellett Karácsony Gergely elmondása szerint megállapodtak abban is, hogy a főváros a következő évben további húszmilliárd forintos megtakarítást ér el a működési kiadásaiban.

A bejelentés után az Origo megkereste Tarlós István korábbi főpolgármestert, hogy értékelje a megállapodást.

– Az én véleményem, hogy a parkolásból származó bevételeknek a közlekedésben van a helye, azt a fővárosba kell helyezni – jelentette ki Tarlós István. A korábbi főpolgármester megjegyezte, hogy

2010 után a főváros egyetlen parkolási szerződést sem kötött, mindet a kerületek kötötték, ők pályáztattak, ők szerződtek.

Ezekből rossz tapasztalatok is születtek, voltak botrányok – tette hozzá.

Leszögezte, hogy ebben az ügyben támogatja Karácsony Gergelyt és azt a döntést, hogy a város parkolása kerüljön a fővárosi önkormányzat kezébe, „mert akkor lesz rend, és akkor kerül ez a bevétel oda, ahova kerülnie kell”. Hozzátette azt is, hogy nem tartja helyesnek, hogy a kerületek a döntés kapcsán nekiestek a főpolgármesternek, mert nem tetszik nekik, hogy „elveszik a pénzüket”.

A parkolási bevételek miért lennének a kerület pénze? Mitől? Ez nem egy város?

– tette fel a kérdést Tarlós István. Majd jelezte: a közlekedésért, tömegközlekedésért Karácsony Gergely felel, nem a kerületek. Számára teljesen egyértelmű és világos, hogy szervezési, forrásteremtési és egyéb szempontokból is a fővárost illetik a bevételek.

A közlekedésből származó bevételnek a főváros közlekedésében van a helye, tekintettel arra, hogy a tömegközlekedés finanszírozása mindig hiányos volt – szögezte le ismét.

A korábbi főpolgármester azt is megjegyezte, hogy ő még hivatali ideje alatt

kérte már a parkolás és a közterület-felügyeleteknek az egységesítését is,

és a fővárosi önkormányzatba való integrálását, ez azonban akkor nem valósult meg.

A szolidaritási hozzájárulás kapcsán a korábbi főpolgármester elmondta, hogy ő maga is sokallja kicsit. Elmondta, hogy a város nagyon elkényeztetett pénzügyi helyzetben soha nem volt, és neki is voltak harcai ezzel kapcsolatban.

Emellett jelezte, hogy a jelenlegi városvezetés ezzel kapcsolatos kommunikációja némi csúsztatást tartalmaz. Kifejtve ugyanis rámutatott, hogy a főváros azt kommunikálja, hogy százalékosan mennyit emelkedett a helyi iparűzési adó és százalékosan mennyit emelkedett a szolidaritási hozzájárulás mértéke. Jelezte, hogy míg a helyi iparűzési adó, mivel nagyobb halmaz, már kisebb százalékos emelkedéssel is jóval több bevételnek felel meg, míg a szolidaritási hozzájárulás kisebb halmaz, így viszonylag nagyobb százalékos emelés sem jelenthet akkora összeget. Így a korábbi városvezető szerint az abszolút értékeket érdemes itt összehasonlítani, hogy mennyivel emelkedett az iparűzési adó és mennyivel emelkedett a szolidaritási hozzájárulás.

Azonban leszögezte: ha csökkentik a szolidaritási hozzájárulást, elvileg pozitív a fővárosnak.

Az a kérdés, hogy a kormány ezért kér-e cserébe valamit, és ha igen, akkor mit?

– emelte ki.

Hogy a húszmilliárd forintos vállalt megtakarítás sok vagy kevés, annak a függvénye, hogy milyen a város jelenlegi pénzügyi helyzete – mutatott rá Tarlós István. Az az alapszabály, mert törvénybe foglalták, hogy működési hiány nem lehet. Ha jelenleg is működési hiánya van a fővárosnak, akkor működési költséget bizonyosan nem tud megtakarítani. Ennek a megítéléséhez ismerni kéne a pontos számokat – tette hozzá.

Jelezte azt is a korábbi főpolgármester, hogy utódjának nincs könnyű dolga, mert neki kell egyeztetni a kerületekkel és a kormánnyal is, a kerületi polgármestereknek pedig nincs ilyen kötelezettségük.

Tarlós István emlékeztetett, hogy

a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ötletével már 2010 és 2014 között megkereste a miniszterelnököt, és ő volt az, aki 2018-ban kiharcolta, hogy létrejöjjön.

Elmondása szerint a tanács jól működött, még 2020-ban is, mert Fürjes Balázs és Gulyás Gergely elég jóindulatúan álltak Karácsony Gergelyhez.

Szerinte ez a rendszer 2022 körül kezdett elromlani, és ez a kezdeményezés meg is állt. Örül neki, hogy a tanács most megújult, és sok sikert kívánt hozzá, mert „ezzel a főváros csak nyerhet”.

Mint megírtuk, több kerület polgármestere tiltakozott az ellen, hogy a főváros és a kormány megállapodása érinti a parkolási bevételeket. Ez szerintük több kerület költségvetését is jelentősen érintené, miközben az érintett önkormányzatokat nem vonták be érdemben az egyeztetésekbe.

Budafok-Tétényben nincs fizetős parkolás, mert azt az ígéretet tettem, hogy csak akkor teszek ilyen javaslatot, ha az itt élők ezt kezdeményezik – saját parkolási lehetőségeink védelme érdekében – jelentette ki Karsay Ferenc. A XXII. kerület polgármestere a közösségi oldalán jelezte: gazdasági szempontból nem jelentene jelentős bevételt, ha csak az „idegenek”  fizetnének,  a helyieket viszont nem akarják ezzel terhelni.

A belső kerületek  viszont jelentős bevételhez jutnak ebből a forrásból, melynek kiesése nekik komoly nehézséget jelenthet. Ezért az érintett kerületek polgármesterei teljes joggal háborodtak fel a fejünk fölött hozott intézkedésen

– jelentette ki. Hozzátette: a kormány „nagyvonalúan” ajándékozta Karácsony Gergelynek a kerületek pénzét, úgy, hogy a rendszer működésének terhei náluk maradt.

Jogilag a fővárosi önkormányzat egyenrangú a 23 kerületével, nincs alá-fölé rendeltségi viszony, azonban a polgármesterekkel senki nem egyeztetett – jegyezte meg. Rámutatott: a helyzet kísértetiesen emlékeztet 1919-re, a Forradalmi Bizottmány elveszi a „gazdagok” pénzét és odaadja a „szegénynek”, de azt, hogy ki a szegény, arról egymaga dönt.

Deák Dániel a közösségi oldalán jelezte, hogy „Karácsony Gergely régi szövetségesei döbbenten kérik számon a főpolgármestert”. Elmondása szerint Baranyi Krisztinától Pikó Andráson át Soproni Tamásig azt kérdezik: hogyan támogathatja a kerületi parkolási bevételek elvonását? Baranyi egyenesen árulásról beszélt – tette hozzá.

Pedig Karácsony pályafutását nézve ebben kevés a meglepetés

– hangsúlyozta az elemző. Hozzátette: ő ugyanazt a politikai túlélési ösztönt látja, amely már az LMP-ből való távozásakor is megmutatkozott.

El kell ismerni: a magyar politika egyik legnagyobb túlélője lett.

Politikailag túlélte a zuglói korrupciós botrányt, a miniszterelnök-jelölti kudarcát, a főpolgármesterként eltöltött válságos éveket, a Vitézy Dáviddal vívott választási csatát és a kormányváltást is – vélekedett.

Egy másik posztjában pedig arra mutatott rá, hogy a kormány egyszeri 120 milliárd forintos támogatást biztosít Budapestnek, ami  lehetővé teszi, hogy Budapest kifizesse az államnak a szolidaritási hozzájárulást, rendezze bizonyos tartozásait, és – Karácsony szavai szerint nehezen ugyan, de – lezárja az évet.

Ez azt jelenti, hogy az állam ad pénzt Budapestnek, amit a főváros ezután visszaad az államnak

– összegezte Deák Dániel. Hozzátette: a segítség azonban nem feltételek nélküli mentőöv. Budapest vállalta, hogy 2027-ben komoly megszorítások keretében 20 milliárd forinttal csökkenti a működési költségeit, emellett átalakulhat a közlekedés finanszírozása is: a tervek szerint az állam és a főváros közösen finanszírozná az új, regionális közlekedési rendszert.

A legnagyobb konfliktust azonban a parkolási bevételek központosítása okozza – mutatott rá. Hozzátette: a felháborodott polgármesterek sérelmezik, hogy nem vonták be őket az egyeztetésbe. Pikó András egyenesen azt állítja, hogy a parkolási pénzek nélkül egyes kerületek alapvető közszolgáltatásai kerülhetnek veszélybe, és Józsefváros emiatt a fővárosi önkormányzati együttműködésben való részvételét is felfüggesztené.

A parkolási pénzek nélkül egyes kerületek alapvető közszolgáltatásai kerülhetnek veszélybe, és Józsefváros emiatt a fővárosi önkormányzati együttműködésben való részvételét is felfüggesztené

– mutatott rá az elemző.

Nagy Attila Tibor azonban úgy értékelte a helyzetet, hogy végre előrelépés történt. Az elemző szerint mindenképpen jó hír, hogy a Tisza-kormány és a fővárosi önkormányzat meg tudott állapodni több fontos kérdéseben.

Szerinte Magyar Péternek sosem volt jó véleménye a jelenlegi főpolgármesterről, de tisztában volt vele, hogy a korábbi kormány fővárosellenes politikája nem folytatható, számos tiszás szavazó pont Budapestről kerül ki, rájuk tekintettel kell tehát lenni.

Azonban arra az elemző is rámutatott, hogy a kormány a segítséget komoly feltételekhez kötötte: a 120 milliárd forintos támogatásért cserébe Budapestnek  be kell fizetnie az államnak a szolidaritási hozzájárulást és az állam költségvetési felügyelőt is küld a fővárosi önkormányzathoz. Emellett a fővárosi közlekedésbe is jobban beleszólhat az állam a BKK regionálissá növelése révén, ám a parkolási díjakat elveszik a kerületektől, és a fővárosnak adják.

Világos, hogy a kétharmados parlamenti többséggel és nagy választói támogatottsággal rendelkező kormány diktálta a feltételek többségét, ám arra törekedett, hogy ne alázza porig a fővárost

– vélekedett.

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!