Hatméteres hullámok és 140 kilométeres szél is nehezítetta dolgukat: végül 717 nap alatt megkerülték a Földet.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huNegyvenegy évvel ezelőtt egy különleges magyar vállalkozás vette kezdetét: a Szent Jupát fedélzetén két magyar hajós indult útnak, hogy megkerülje a Földet. Fa Nándor és Gál József 1985. szeptember 26-án futott ki Opatija kikötőjéből, és 717 napos útjuk során több mint 60 ezer kilométert tettek meg. Útjukat hatalmas hullámok, viharok és életveszélyes helyzetek nehezítették, a Szent Jupátot többször is felborította a tomboló óceán. A vállalkozás végül sikerrel zárult, és a két hajós első magyarokként kerülte meg vitorlással a Földet.
Negyvenegy évvel ezelőtt, 1985. szeptember 26-án indult el Opatijából a Szent Jupát, fedélzetén Fa Nándorral és Gál Józseffel. A két magyar vitorlázó merész vállalkozásra készült: egy kis, saját kezűleg épített hajóval akarták megkerülni a Földet. Akkor még nem tudhatták, hogy 717 nap múlva több ezer magyar várja majd őket a horvátországi kikötőben, és teljesítményükkel történelmet írnak.
Fa Nándor a Szent Jupáton - Fotó: Csudai SándorA Szent Jupát útja nem egyszerű sportteljesítmény volt. A két hajósnak több mint 60 ezer kilométert kellett megtennie, miközben olyan viharokkal, hatalmas hullámokkal és veszélyes tengeri szakaszokkal találkoztak, amelyekre korábban egyikük sem lehetett teljesen felkészülve.
A vállalkozás végül sikerrel járt: Fa Nándor és Gál József lett az első két magyar, aki vitorlással körbehajózta a Földet.
Egy ötletből lett a Szent JupátFa Nándor és Gál József már évekkel az indulás előtt elhatározta, hogy megpróbálják megkerülni a Földet. A gondolat 1979-ben fogalmazódott meg bennük, amikor még egyiküknek sem álltak rendelkezésére a szükséges eszközök egy ilyen vállalkozáshoz. Nem egy kész óceáni versenyhajóval vágtak neki a feladatnak: a nyolcvanas évek elején egy Balaton-31-es hajó maradványához jutottak hozzá, amelyből saját kezűleg kezdték megépíteni az óceáni túrahajót - írja a Nemzeti Archívum.
Összesen mintegy 20 ezer munkaórát dolgoztak rajta, és 1985-re elkészült a 31 láb, vagyis 9,45 méter hosszú hajó.
A 15 négyzetméternyi vitorlafelülettel rendelkező Szent Jupát nevét a kenusok védőszentjéről kapta.
A hajó mérete és kialakítása mai szemmel is szerénynek tűnik ahhoz képest, hogy milyen óceáni útra vállalkoztak vele.
A két székesfehérvári fiatal 1985. szeptember 26-án az akkor még Jugoszláviához tartozó Opatijából futott ki. Gibraltár felé vették az irányt, majd az Atlanti-óceánon délnek hajózva Afrika megkerülésére készültek. A kormány mögött hatóránként váltották egymást, és már az út korai szakaszán 6-7 méteres, időnként ennél is nagyobb hullámokkal kellett megbirkózniuk.
Viharok és veszélyes óceáni szakaszokA Szent Jupát útja hamar bebizonyította, hogy a Föld körbehajózása egy ilyen kis hajóval rendkívüli vállalkozás. Első fontosabb állomásuk Las Palmas volt, majd a Zöld-foki-szigetek következtek. 1986 februárjában értek Fokvárosba, ahonnan a hajó karbantartása után az Indiai-óceán felé indultak tovább.
Márciusban komoly viharba kerültek, amely felborította a Szent Jupátot. A hajót azonban sikerült ismét megfelelő helyzetbe hozniuk, és a rádiókapcsolatukat is helyreállították.
Ezután Ausztráliába hajóztak, ahol hosszabb időt töltöttek a hajó rendbetételével. Sydney után Új-Zéland következett, majd 1987 elején ismét kifutottak a nyílt óceánra.
A Szent Jupát - Fotó: Ildikó FülöpAz egyik legkeményebb próbatétel azonban még hátra volt. 1987. március 1-jén elérték a Horn-fokot, amelyet a vitorlázók gyakran a tengerek egyik legveszélyesebb pontjaként, a „vitorlások Everestjeként” emlegetnek. A fok megkerülése után Argentína közelében újabb óriási viharba kerültek.
A mintegy 140 kilométeres sebességű szél ismét felborította a hajót, és a kormánynál álló Fa Nándort a tengerbe sodorta.
Életét ekkor a biztosítókötél mentette meg. A későbbi visszaemlékezésekben Fa Nándor több alkalommal is beszélt arról, hogy az óceánon nem a félelem hiánya segíti az embert, hanem az, hogy a veszélyes helyzetekben is képes cselekedni.
717 nap után visszatértek OpatijábaA nehézségek ellenére tovább folytatták útjukat. Buenos Aires, majd Rio de Janeiro érintése után elindultak hazafelé. Az Egyenlítőn ugyanazt a pontot keresztezték, ahol korábban az útjuk során áthaladtak, augusztus közepén pedig már ismét Gibraltár közelében jártak.
Szeptember 12-én végül befutottak Opatija kikötőjébe. 717 napot töltöttek úton, és több mint 60 ezer kilométert tettek meg. A kikötőben több ezer magyar várta őket zászlókkal, és a Himnuszt énekelve fogadták a két hajóst. Fa Nándor és Gál József ezzel első magyarként teljesítette a Föld körbevitorlázását.
A vállalkozásnak hamar híre ment, Fa Nándor pedig 1988-ban könyvben is megírta a történetet A Szent Jupát 700 napja címmel. A hajó és az expedíció később a magyar vitorlázás, valamint a kitartás egyik jelképe lett.
A világ körüli út nem Fa Nándor pályafutásának végét, hanem valójában egy új korszak kezdetét jelentette. 1987-ben Ausztráliába utazott, ahol találkozott Ben Lexcennel, a világ egyik ismert hajótervezőjével, és jelentős tapasztalatokat szerzett. Később saját óceáni versenyvitorlást tervezett és épített, majd az Alba Regiával teljesítette a BOC Challenge földkerülő versenyt is.
1993-ban aztán újabb történelmi eredményt ért el: az Alba Regiával ötödikként teljesítette a Vendée Globe-ot, és első nem francia hajósként ért célba a legendás, megállás nélküli szóló földkerülő versenyen.
Fa Nándor és a Szent Jupát - Fotó: Csudai SándorFa Nándor később ismét visszatért a Vendée Globe-ra. 2016–2017-ben a saját tervezésű és építésű Spirit of Hungary fedélzetén nyolcadikként teljesítette a versenyt, 63 évesen pedig ő lett a viadal történetének addigi legidősebb célba érkező versenyzője.
Ezt követően bejelentette visszavonulását az óceáni versenyzéstől.
2019-ben Fa Nándort beiktatták a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai közé. Az elismerés különlegessége volt, hogy a szervezet első olyan tagja lett, akinek nem volt olimpiai, világ- vagy Európa-bajnoki érme. Pályafutása során ötször kerülte meg a Földet, ebből három alkalommal egyedül.
A Szent Jupát ma is őrzi a történetetA legendás hajót a Föld körüli út után megőrizték, 1996-ban pedig a Közlekedési Múzeumnak adományozták. Később a múzeum városligeti épületének elbontása után raktárban helyezték el. 2024 szeptemberében azonban ismét vízre bocsátották Révfülöpnél, és bejelentették a teljes körű restaurálását is.
A tervek szerint a felújítás után a hajó a révfülöpi Cholnoky Jenő Gyermek- és Ifjúsági Kikötő diáktáborában lesz látható.
Negyvenegy évvel a nagy indulás után a Szent Jupát története nemcsak egy különleges sportteljesítmény emléke. Egy kis magyar vitorlás és két elszánt hajós története, akik egy olyan korszakban vágtak neki a Föld körbehajózásának, amikor az út minden egyes szakasza komoly kihívást jelentett. Fa Nándor és Gál József 1985. szeptember 26-án elindultak Opatijából, és 717 nappal később már első magyar Föld körülhajózóként tértek vissza.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!
Iratkozzon fel hírlevelünkre,
hogy megkapja a legfrissebb sport híreket.
Feliratkozom